Szigorúan betűrendben elbizonytalanítunk minden inni vágyót, errre tessék:
Barack Obama:Európa látszólag bele van esve a fiatal demokrata pop sztárba, az otthoniak számára többségben felfoghatatlan hogy miért akarna bárki ellene szavazni. Észre kell venni azonban, hogy az öreg kontinens óriási tévedésben van, amikor azt képzeli, h az otthonról fontos indokok - Obama visszaállíthatja Amerika megbecsülését és a pénz és olajsóvár elnyomó hatalom friss (?)imidzsét újra lecserélheti a City on the Hill - bizony az amerikai szavazótömeget olyan nagyon érdeklik.
Az a nagy helyzet, hogy az itteniek totál nem fogekonyak arra, hogy a franciák (=Európa) hogyan látják az országukat és ha valamit gondolnak erről akkor az maximum annyi, h:
"Mit pattog ez az álszent memóriamentes banda, 1. az európai szuperhatalmak gyarmatosító történelme százX rosszabb a vietnám-irak fiaskóknál 2. inkább lennének hálásak hogy lassan száz éve rendszeresen mi húzzuk ki a seggüket a csávából és miután a katonáink vérüket adják az ügyért, ezek elkezdenek fanyalogni".
Szóval nem, az amerikaiak nem ez alapján szavaznak. Na most h ezt tisztáztuk, lássuk miért lenne Obama teljesen elhibázott választás:
1. Obama karrierje nem más, mint kampányok sorozata. Ha végignézed az életútját, rájössz h a Harvard Law Reviewtól kezdve az illinoisi szenátorságon át a state senatorrá választásáig majd végül az elnöki kampányig semelyik pozíciójában nem csinált semmi mást, mint építette következő kampányát. A szinte hibatlan sikersorozatába egy 2000-es vereség a kongresszusi poszt;rt rondít csak bele, de hosszú távon úgy látszik, ebből is csak tanult.
Mint közismert, Obama 4 éve lett szenátor és azóta az első naptól kezdve egy ügyön dolgozik, mégpedig h elnök váljon belőle. Saját stratégái beszélnek teljesen nyiltan arról, hogy legelső napján washingtonban első gyűlése arról szólt, h elkezdték megszervezni 4 éves útját a választásig. És minden egyes döntését ennek rendelte alá a felekezete megválasztásától (igen, Wright tiszteletest annak idején direkt azért választotta, mert a Trinity Church látszott a legnagyobb beágyazottságúnak Chicagóban) kezdve a felekezete elhagyásáig. Nem véletlen, hogy az elmúlt négy évben tudatosan került minden controversial issue-t és szavazott annyi presentet, miközben könyörtelen precízióval szigetel el mindent, ami a terhére válik, legyen szó a saját pásztoráról vagy szociális hálója bármely más kétes eleméről vagy éppen önnön vállalásáról a public financying betartásáról (ami mellesleg egészen biztosan minden idők legpofátlanabb elnökválasztási hazugságaként vonul be a történelemkönyvekbe).
2. Az előzőekből következik, h Obama elképesztően felkészületlen az elnöki posztra. A világ legnagyobb stuntja az a kommunikációs stratégia, amivel eljutott idáig: gyakorlatilag minden témát és kérdést körbe táncol és ultimate válasza mindenre ugyanaz: "fogjunk össze, beszéljük meg és közösen ki tudjuk találni a faszát ja és igen Bush meg rosszul csinálta". Egyszerű de nagyszerű stratégia, csak éppen következik belőle a legnagyobb para, miszerint...
3. Obama terveiről gyakorlatilag az égvilágon nem tudunk semmit. Health Care planje csak úgy mint a misztikus 95% tax cutja valójában semmilyen tartalmi intézkedést nem takar, csupán lőzungokat arról, h a népnek jár uh megadjuk neki, h miből és hogyan az most mind1. Az a kevés amit mond, nem más mind ordenáré populizmus, ami aljas módon játszik rá a kevésbé szofisztikált és kissé kiábrándult amerikai néptömeg vágyaira, ugyanazokéra, akik felelőtlen birka módon, természetesen hogy a Demokraták kezét fogva, felháborítóan lehetetlen hitelekbe verték magukat, most pedig szájukat tátva várják a sült galambot, amit az ifjú Karl igér nekik. Yes we can. Ezt persze megemészteni nehezére esik az Obamát tini fruskák szintjét imádó európaiak/liberális média számára, ezért aztán beleringatják magukat abba az illúzióba, h Obama annak az értelmiségi liberalizmusnak a bajnoka amire ők izgulnak és telje mértékben figyelmen kívül hagyják, h Obama messzebb sem lehetne ettől.
4. És hogy mindezt h lehet végigcsinálni úgy, h a többség be is szopja? A recept 1xű és két részből áll:
a) Politikai gépezete elképesztő hatékonysággal tisztogat el mindent, ami az útjába kerül, teszi mindezt ráadásul újra és újra ugyanazt a kamu hülyeséget beadva, bármi botrányszagú dolog kerül elő: Obama nem tudott róla. Felekezete tiszteletese egy őrjöngő őrült? Obama nem tudott róla, amúgy is elzárkózik tőle. Az, h Wright tiszteletest gyakorlatilag a színpadra lépése előtt állították félre attól, h ő konferálja fel Obamát a candidacy bejelentéséhez, mellékes. Közvetlen rokona illegális bevándorló? Obama nem tudott róla. Stb stb stb. Ez persze egyedül kevés lenne a sajtószabadság és végtelen access országában, csakhogy...
b) A média gyakorlatilag mindenben passt add Obamának. Hiába bukott ki néhány kérdésben, h valójában képtelen egyenes és tartalmas választ adni ha sarokba szorítják (legemlékezetesebb talán az abortuszt, valamint az adóprogramja forrását vitató kérdések), az újságírók versenyt futottak egymással abban, h ne kérdezzenek be neki. A legszembetűnőbb mindvégig az a kivételezés volt persze, amivel szemet hunytak az élő gaffe-factory Biden balfaszkodásai felett, miközben Palint gyakorlatilag ízekre szedték szét.
5. És hogy mi az 5. indok, amiért Obama rossz elnök lenne? Természetesen az, h ha Obama elnökké válik és maga alá kap egy demokrata többségű házat és szenátust, az ég világon semmi nem fogja megakadályozni abban, h azt csinálja, amiről a Demokrata kormányzati politika szól és ami pontosan az amerikai álom mínusz egyszerese: jön a nagyobb állam, nagyobb adók, szolidarításnak hívott újra elosztás, vagy ha úgy tetszik (vigyázat, szitokszó!), a Szocializmus.
Hogy mégis hogy jutott el idáig akkor ha ennyire világosan inkompetens? Véleményem szerint úgy, hogy elképesztő szerencséje volt a forró témák időzítésével. Röviden: Hillary-t soha az életben nem veri meg, ha az előválasztás idején kerül képbe az economy válság és olyan ellenféllel kell szemben substance-t előadnia, akinek nem beszólás, hogy "you voted with Bush 95% of the time". McCain pedig minden bizonnyal sokkal jobb helyzetben van ma, ha a hitelválság nem tereli el a figyelmet azokról a témákról (foreign policy, energy, good old american family values, gay rights, abortion, 2nd ammendment) amelyekben a republikánus jelölt appealje lényegesen jelentősebb.
Mostanra valószínűleg a kedves olvasó már teljesen kivetkőzőtt magából, ezért gyorsan megnyugtatnám két dologgal:
1 Jimmy Carter óta tudjuk, hogy nem kell félni a demokrata hatalomtól, a jó öreg Demek valójában akkora töketlenek h kikezdik saját magukat is. Tehát Amerika, nincs mitől tartani, ha elnök is lesz az ifjú jedi, socialized medicine, munkanélküli segély és óriás állam akkor se lesz jobban, mint most. Ilyen változásokra nekik ugyanis 20 év is kevés lenne, nem h 4 esetleg 8.
2 A másik ok pedig, amiért felllélegezhet az olvasó látva Obama meggyőző fölényét pedig az, hogy ha létezik rosszabb választás, az nem lehet más mint - természetesen - ellenfele, John Sidney McCain III. hiszen:
...folyt köv, most m1ek órára és kicsekkelem a politikai jelenlétet a campusban. Georgia-ban az idő remek süt a nap és halasztást kaptam a holnapi leadandómra a Prof-tól, így aztán már minden akadály elhárult a drinking game elől. Stay tuned!
Ismét jelentkezem, mostmár a Student Centerből. Bejártam itt a campust és első benyomásom az volt h a választásnak szinte nyomát sem látni, mivel sehol a dem/rep standok a térről. Egy kivétel akadt, egy kisebb csoport enyhén figyelemkeltő demonstrációja, ami nemes egyszerűséggel ennyi: 90 darab fehér keresztfa a földbe szúrva, előttük a tábla vérpirossal: "Choice" - 90 babies are aborted in Georgia every day. Puff, gyomros, you made my day.
Ezután persze emelkedett hangulatban érkeztem az SC-be. Közben megfigyeltem, h meglehetősen sok emberen látni a szavaztamkitűzőt, annak ellenére is, h itt ugye szinte a kissebség szavaz csak (hopp, ez félrteérthető, úgy kell érteni h a diákok nagyon nagy %a nem állampolgár ugyebár). Beérve az épületbe meg is értettem a csend okát, ugyanis kiderült h minálunk is van egy szavazóhelyiség, konkrétan most itt ülök előtte innen írok. A kampánycsend pedig itt úgy működik, h a szavazóhelyiségnek helyet adó épületek ötven méteres körzetén belül tilos a kampány, konkrétan az egyenruhás campus police itt mászkál fel-le demonstratíve, szóval asszem ez be is van tartva rendesen. Amúgy a helyzet ránézésre itt sem jobb mint máshol, kb 3 órás lehet ez a sor amiben as zerencsétlenek állnak, amúgy szinte kizárólag diák, talán egy profot láttam.
Na folytassuk a gyalázást.
John Mccain:
A háborús hős, akinek éppen most kéne befejeznie második termjét, aki kiszabadíthatná a republikánus pártot a bible belt vonal fogságából h bevezethesse a 21. századba, az ember aki egész életét az Egyesült Államok önzetlen szolgálatának szentelte, a politikus aki ritka mint a fehér holló, minthogy nem csak papíron de valóban is őszinte, egyenes és pártérdekeken felülemelkedő jellem. Az ember, akiről Jon Stewart az adásában közölte: ha 2000-ben nyeri a preliminary-t, Gore helyett rá szavaz.
Lássuk, mégis mi lehet a gond Mr. Maverickkel?
1. Az első és egyben mindent eldöntő probléma az, hogy John McCain nem indult a 2008-as amerikai elnökválasztáson. Az előző paragrafusban leírt csoda, aki szembeszállt Bush adópolitikájával, aki úgy támadta le Rumsfeldet az elhíresült torture hearingen mint egy dem se, aki kétezerben a GOP kemény bázisát képező mélyen vallásos szoc. rep. jobbszárnyat nagyjából szélsőséges elmebetegeknek nevezte, akinél rosszabb viszonyt Bush-sal gyakorlatilag egyetlen republikánus sem ápolt, nos ez a McCain megszűnt létezni 2006-ban, amikor stratégái nyomására (?) úgy döntött, h kezdeményezi a kibékülést Karl Rove-al és bandájával. És ezzel megkezdődött az a pálfordulási folyamat, amelynek kicsúcsosodása az idei kora ősz rove-i mélységekbe süllyedő kampánya lett. (aztabesztebaszta mekkora képzavar :) Látványos parola Bush-al majd John Hagee-vel, behódolás a republikánus párt legnagyobb szégyenfoltja, a Patriot Act legkülönbözőbb szabadságjog tépázó folyomány-javaslatainak aminek a csúcsa a világsztár beszólás az emlékezetes Gittmo habeas corpus döntésről (""one of the worst decisions in the history of this country"), Bush tax-cut állandósításainak megszavazása és végül a totál non plusz ultra: kiállása a 700 milliárdos "mentő csomag" mellett.
Az értelmesebb liberális média szereplők (Jon Stewart, Bill Maher) korábbi lelkesedésük után nagyjából elszörnyülködve követték végig az egészet, aminek a végére mostanra McCain gyakorlatilag teljesen hiteltelenné vált és jószívvel támogatni már csak két esetben lehetséges: 1) ha az ember elkapja a választási rajongó lázat, ami abból áll h mindent elfogadunk a jelöltünktől azzal a dumával h "ez a játék a választási kampány elengedhetetlen része, de valójában ám jót akar" 2) ha jó magunk is annak a bizonyos "szélsőjobbnak" a táborát népesítjük. És pont ez itt a második probléma
2. A GOP borzalmas többsége, amely Nixon déli államokra felépített stratégiájának sikere óta tartja kezében a pártot. Erről a témáról a legnehezebb ugye írni, hiszen a social conservative-oknak is azért végtelen skálája létezik, ráadásul míg egyesek számára mi sem egyértelműbb mint hogy aki komolyan gondolja h a dinók 4000 éve éltek a Földön az idióta, másokat az ilyesmi mély vallásosságában sértene meg. És higyjétek el, tudom miről beszélek amikor azt mondom, hogy igenis létezik olyan állatfajta, hogy értelmes social conservative right wing GOP voter, mert bizony a szobatársam totál ennek a megtestesítője és ezzel együtt az egyik legjobb és legértelmesebb ember akit életemben megismertem. Így aztán nem is akarok senkit megsérteni, tehát leszögezem: a gyomor forgató számomra nem maga a szavazó bázis, hanem az ő húrjaikat tudatosan pengető élősködősereg Cheney-től Karl Rove-ig. És McCain esetleges győzelmével az iszonyú gáz az, h a kezdeti remény, miszerint ő éppen ezt a status quo-t lehet képes megtörni miközben nem párosítja ezt a demek elcseszett államigazgatási elképzeléseivel, szóval ez a remény réges rég megszűnt létezni.
3. Helyette itt van nekünk egy egész más prospect: Sarah Palin, a VILF. Hát ha van ember aki bebiztosítja h McCain-nel sem menne sehova a GOP, az Palin. Bár a Team America óta tudjuk, hogy egy Montage alatt bárkit fel lehet készíteni, valahogy Palin rácáfolt erre. Az én véleményem sokkal jobb róla szerintem mint sokaké, én egy értelmes nőnek tartom aki akár képes lehet arra, hogy egy ilyen szintű munkát ellásson, hogyha eleget tanul hozzá. Csak éppen az a gond, h ez nem holnapig és nem is januárig fog megtörténni. Addig pedig Palin pont annyira alkalmatlan elnöknek mint Obama. Márpedig a GOP next in line szokásainak megfelelően megkérdőjelezhetetlen szereplővé lép lassan elő, amin talán csak egyetlen dolog segíthet, ha egy mindent elsöprő Obama győzelmet követő GOP bűnbak keresés áldozatává válik.
4. Na de elég szó esett arról, h miért és hogyan a GOP hibájából vannak gondok MCCainnel, miközben meg sem említettük azt az anti-kvalitását, ami teljesen alkalmatlanná teszi elnöknek, ez pedig nem más mint csodálatos képessége arra h kizárólag kibaszott idiótákkal vegye körbe magát. Hosszúra nyúló pályafutása tele van példákkal a 80as évek végi Keating Five botránytól kezdve 08-as kampánya első szakaszának teljesen inkompetens nulla vízióról tanúbizonyságot tévő kampánystratégáin át azokig a félnótásokig, akik a befutó hónapokban végképp gajjra vágták kampányát és ezzel hitelességét. Be kell látni, egy McCain kabinet borítékolhatóan legalább akkora címeres balfaszokkal lenne tele, mint az elmúlt kettő. És ez még azokat is el kel rettentse a McCainre szavazástól, akik a Stone féle W. által fémjelzett Bush-inkább-jóhiszemű-áldozat vonulatban hisznek a stillpresident legacy-ja ügyében.
5. És az utolsó mindent eldöntő indok? Természetesen az, h ha megválasztanák, McCain lenne minden valószínűség szerint a tökéletes béna kacsa. Hogy miért? Pofonegyszerű: ha klasszik GOP politikát akarna folytatni (tovább víve pálfordulási irányát), a demek azért fúrnák meg kezükben a házzal és a szenátussal, ha pedig véletlen mégis visszatalálna a McCain-i útra, a demek azért fúrnák meg. Észre kell venni ugyanis, hogy a Demokrata Párt rémálmaiban csak egy félelmetesebb dolog van a Bush doctrine folytatásánál: az ha jön egy republikánus és megcsinálja helyettük amik az ő fő vesszőparipáik voltak idáig, úgy mint reform washingtom, energy independency, global warming.
Nos, ez az én szerény véleményem arról, miért nincs jó választás :) De kicsit komolyra fordítva, valójában csak annyit akartam mondani, h nincs itt igazából gigamega historic moment meg új Kenedy új Reagan új akárkicsoda, csupán egy újabb tipikus Demokrata és egy újabb tipikus Republikánus akinek mozgásterét lényegi ügyekben lényegében a pártja fősodra határozza majd meg.
Hamarosan okosabbak leszünk - húsz perc és zárnak az első pollok, lehet kezdeni inni :)
