Nem, nem irtam semmit a heten. Ennek van sok oka, de roviden es tomoren annyi, h tul sok volt ez a het ahhoz h irni tudjak.

Es most ... most pedig mar nehez irni; nehez irni barmit, barmi ervenyeset.

A zene koronazatlan kiralyat vesztettuk el. Ezen a kijelentesen talan vitatkozna az, akinek a generacioja megelte Sinatrat, megelte Elvis Presley-t, vagy megelte a Beatlest. De a mi generacionk szamara Michael Jackson a Pop orok, megkerdojelezhetetlen, egyetlen igazi kiralya.

Cinikusabb venaju olvasok talan megjegyeznek, h zenei munkassagat tekintve, igazabol mar regen elvesztettuk. Nekik: kivanok egy kellemes beszelgetest Liverpoolban arrol, hogy mi a kulonbseg akozott, hogy a pool meg mindig szerepel a bajnoksagban, v ha mar nem is letezne.

To stay on track: konnyekkel asztatott kedvenceimet linkeltem be ebbe a posztba. Nincs tiz, mert annyiba bele is szakadnek, es egyebkent is lehetetlen kivalogatni. Helyette a harom kedvencem - ketto meg gyerekkorabol, ahogy en igazan szerettem Jackot; egy pedig 88-bol. Egyik sem a legismertebb szama, de nekem ezek az orok kedvenceim. Egyebkent mindent elmond, h a posztban eredetileg egy szam szerepelt, de - legalabb ezeket - nem lehetett kihagyni. I want you back!