Well,
Ez is megtörtént - az elmúlt két nap 5 óra alvással csak behúztam a leadandókat és megvolt a vizsgám is ma délelőtt, ezzel a félévem technikailag véget ért. Még egy projekthez a final papert el kell készíteni, de ezt már a többiek fogják megcsinálni. nincs nagyon lelkiismeret furdalásom, mert Jason gyakorlatilag egy betűt nem tett hozzá a kódhoz, dolgozzon kicsit ő is.
Egész félévben ígérgettem h írni fogok a tárgyaimról, egyetemről, stb de valahogy mindig kimaradt. Kihasználva az utolsó alkalmat, ebben a posztban kicsit visszatekintek az elmúlt félévre és megpróbálom összefoglalni a benyomásaimat, I recap the best moments illetve berakom meg a helyi zenei top10et.
Akkor kezdjük az elején. Érkezésem után az első benyomásaimat az ügyintézéssel kapcsolatban szereztem. Talán meglepő, de itt minden elképesztően olajozottan működik. Bár nincsen a szó műegyetemi értelmében vett kátéhá és ezért a világon mindenért egy különböző officeba kell menni, ha az ember átlép a naeztholllehetelintézni problémám, mindenhol mindenki rögtön és pontosan tudta a választ a kérdésemre és baromi gyorsan ment minden, az override requestektől kezdve az egészségügyi oltáson át a kiutazási engedélyig minden.
A második meghatározó élmény mindenképpen maga a campus volt. Aki ismert tudja h a BMEn eltöltött éveim alatt folyamatos sirámom volt, h nincsen egy klasszikus zárt közösségű campusunk és az életterünkben mindenféle jött ment városelemek szusakodnak be. Asszem pl. az APsoknak nem kell magyarázni mi is ennek a hátránya, de tegye fel a kezét akit nem b.szott fel egyszer se a goldmannt és környékét ősz elején tavasz végén rendszeresen berajzó ZP-bound varjú sereg. Na most itt ennek a komplett ellenkezője van, a campus maga egy kis város ahogy arról már meséltem, gyakorlatilag mindenből sajáttal buszjáratoktól kezdve a rendőrségig. Az épületek egytől egyig szépek és korszerűek, elsősorban is amik lenyűgöztek azok a fraternity házak. A campus egy designated részét képezi a Greek Housing negyed ahol egymás után sorakoznak a phi alpha gammák meg béta kappa téták és a satöbbi házaik. Na most ezek nem ám akármilyen kecók, hanem ilyen mega oszlopfős mansiönök, egytől egyig saját volleyball pályával meg ami kell. Benne egyben sem voltam, így az alleged greek party life-ot számomra tovább is homály fedi, talán majd 1x erre is lesz érkezésem, minden esetre ahogy végig hangoztattam mindenkinek (ez a greek life valahogy nagyon érdekelt mindenkit, valószínűleg túl sokX láttátok a Van Wildert : ), ez az egész móka az undergradeknek szól.
Ahogy telt az reghét, szépen megérkezett mindenki és megismerkedtem újdonsült lakótársaimmal. A félévet összegezve mindenképpen úgy gondolom, h ez az egyik legjobb az egész új környezetemben, iszonyat szerencsém volt abban, akikkel összehozott a sors. Nem túlzás azt mondani h nagyon jó barátra tettem szert mind Greg mind Brandon személyében és nem hagyhatom figyelmen kívül azt sem h a főzési tudásuk nelkul valószínűleg már régen éhen haltam volna.
Aztán persze beindult az Egyetem és innentől kezdve az életem 4 hónapon át gyakorlatilag 2 dologról szólt - egész héten hajtás, hétvégen football meccs. Igen, magamat is megleptem azzal h mennyire rápörögtem az itteni sportéletre, ahogy azt mindnyájan megfigyelhettétek ha olvastátok a blogot. A helyzet az, h ez a sport kultúra pontosan az volt, amibe a mozikon át olyan könnyen bele lehet szeretni - hatalmas following, gyönyörű stadion, jó csapat, izgalmas meccsek, marching band tailgating zsákban ugrás lepényevés. Röviden elég ha annyit mondok, ha ki kell választanom a félév 3 legjobb történését, gondokodás nélkül a válaszom:
1. GT @u[sic]ga - road trippünk Athensbe. Azt hiszem erről a mai napig nem posztoltam továbbiakat, szóval néhány fénykép formájában megemlékeznék róla.
Először is egy kép még az útról, kezembe a To Hell With Georgia, az egyetemi lapunk évente 1x a meccs előtt megjelenő különszáma ami egy újságnyi u[sic]ga roast.
Aztan itt mar javában tailgatelünk a meccsre:
Majd jott a meccs, hadd tegyek be ide egy kis osszefoglalot:
Ok, things looked a little bleak. But then, ami a 3. quarterben jott ez egyszeruen elkepeszto.
Fanatikus hangulatu szurkolas.. (itt mar megvolt a gyozelem)
A kitoro orom pillanatai a gyozelem utan:
Vegul a kedvencem, me post game, dominating u[sic]ga:
2. White out vs Miami
- szintén frenetic élmény volt életem első football meccse a legelső sorból, karnyújtásnyira az end zonetól na és persze az sem ártott h tönkre vertük az ellenfelet.
3. Victory vs FSU - az az utolsó másodperces fumble és recovery a saját end zonunkban egész egyszerűn elképesztő volt és persze utána az egész rushing the field téma szintén örököre emlékezetes first.
Mindent egybe vetve, elkepeszto volt ez a szezon, Coach Johnson lett az ACC Coach of the year, Jon "the diesel" Dwyer a Player of the year, es a 15. helyen vegeztunk a national rankingen, eppen a u[sic]ga elott. Mar most mondom - a Ball Game amiben jatszunk szilveszter napjan lesz, a magam reszerol ezzel melegitek az estere, adja az ESPN. Valakinek volna kedve ezt nezni? Szerintem jo moka lesz.. ket dolog kozott vacilalok, vagy egy ilyen tgi fridaysbe lehet elmenni - pl oktogon - vagy beloni Martosban az ESPNt projektorra.
Na, eddig mar talan senki nem jut el a cikkben, de azert ahogy megigerem, akkor most osszefoglalom elmenyeimet az elso egyetemi felevemmel kapcsolatban.
Az elso altalanos igazsag, h a felev kozben allando tanulas van a vizsgaidoszakos hajtas helyett. Vizsgaidoszak itt nincs is nagyon, egyetlen het finals van ami ahogy hallottam undergradkent maga a pokol mert ugyanugy 4,5,6 vizsga jut ra, viszont igy grad schoolban igazabol nem egy vesz, nekem is egy vizsgam volt. Mondjuk cserebe meg qrvara nem leszel kesz a projektjeiddel amikor mar a vizsgakra kene tanulni szoval azert szopas igy is ugy is.
A masodik dolog amit megallapitottam, h a grad school itt tenyleg a kutatasrol szol. Mindenki, I mean mindenki csinal valami individual researcht es az osszes targyban a feleves projekteken van a hangsuly amiket eleg komolyan vesznek, ilyen conference paper szintu dolgokat kell produkalni altalaban es rengeteg munkabol tenyleg lesz publikacio is. Ez az ami igazan megfogott, h mennyire lehetoseg oriented az egesz. Egyik pillanatban meg csak almodoztam arrol h de jó lenne kifogni valami kutatási lehetőséget aztán mire kimondtam hogy fapapucs máris Professor Traynor keze alatt viszem tovább a kutatását, tervek szerint tavasszal publikálunk. Szóval nagyon sok meló, az biztos de tutira meg is éri és szerencsére az egész környezet is nagyon inspiráló. Bár lehet, h csak nagyon nagy mákom volt a tárgyakkal, amiket kifogtam. Amint tenyleg lezarul a felev, osszefoglalom oket - ezt mar otthon, ugye - de egyenlore nem akarom eljinxelni mert papiron meg nincs vege teljesen meg persze a jegyeimet se tudom (amugy valoszinuleg 2A, 2B lesz a vege, majd leirom h jott ez ossze. Az egyik B eleg csalodast kelto mert vegulis egy faszsag miatt ment tropara felevnyi kibaszott sok melo, de ez van, a feles atlag meg nem rossz azert).
Ami a tanulás mellett kiemelkedő volt még a félévemben a rendszeres munkára való átállás miatti életritmus váltás mellett az a házimunka végzés drasztikus emelkedése. Ismertek, tudjátok h egy poharat nem bírok elmosogatni, így ehhez képest elég nagy ugrás volt egy olyan környezetbe kerülni, ahol magunknak főzünk mosunk takarítunk és minden hónap végén fizetjük a számlákat. Meg kell mondjam őszintén, legalább annyit kupálódtam ezektől, mint a tanulástól, rám fért to say the least.
Végül, de nem utolsó sorban a legnagyobb változás mindezek ellenére mégiscsak az az életemben, h Ti nem vagytok benne - nem bandázunk és leginkább nem partizunk. Ezek nagyon hiányoznak, főleg a bulik, mivel itt a buli élet a házibuliban sörrel áldogálós szinten álllt meg.. illetve ez nem egészen pontos ugye miután felfedeztem magamnak az operát, de az a helyzet azért h az a hely nincs teljesen az anyagi lehetőségeimhez igazítva, szóval megmarad egyenlőre ilyen félévente 1 jellegű dolognak for now. Mindenesetre azért az a Guetta kibaszott jó volt, kellett mint egy falat kenyér.
Egy dolgot mindenesetre megszoktam az itteni házibulikban, mégpedig a zenét. Ahogy Zolimester is folyton hajtogatta, itt a zenei kultúrát tényleg teljesen a hip-hop dominálja, ami mint kiderült különösen igaz itt Atlantában: nekem korábban őszintén fogalmam nem volt róla, de mint kiderült egy nagy csomó híres előadó itteni, ennek megfelelően volt egy jó pár szám amiket mindig mindenhol leadtak, a pre-game zenétől kezdve a marching band által meccs alatt játszott számokon át (igen kéremszépen a rezes banda minden meccsen elnyomja Ludacris két számát) természetesen a bulikig. Össze is állítottam egy Atlanta Top10es listát, nem ágyazom be őket mert már így is sok minden van itt, de íme linkekkel. Ezek az eloadok kivetel nelkul atlantaiak.
10 usher ft. young jeezy - love in this club
9 T.I. - whatever you like
8 ludacris ft. tpain - if i had one more drink
7 jermain dupri feat. ludacris - welcome to atlanta
6 joung jeezy ft. nas - my president's black
5 lil jon - get low
4 gtgs - the m-train
3 Soulja Boy Tell`em - Crank That (Soulja Boy)
2 joung jeezy ft. kanye west - put on for my city
1 gtgs - the perfect option
Mi mást tehetnék hozzá? Azt gondolom összefoglalva h óriási lucky breaket kaptam a sorstól azzal h össze jött ez az amerikai tanulás dolog és egyenlőre minden pillanatát élvezem. Két nap és találkozunk, bitches!!
