7végén ugye megjártuk a Balaton Soundot, erről akartam röviden írni. Szubjektív beszámoló következik, wait for it... képekkel!

Tehát indulás szombat "délelőtt", az M7-en ki elkaptunk egy remek dugót, de nyugtatott a Message of I&I, illetve hogy amikor elértük a dugóokozó balesetet, konstatáltam hogy az összes leálló sávon elhúzó köcsögöt lebünteti a yard. Ehhehehehh.

Na szóval leértünk, első állomás természetesen Viti nyaralója, ahol javában ébredezett a koki másnapos pilledt társaság. Nem is maradtunk sokáig, bedibseltem két ágyat és irány a Sound.

Szerencsére minden késés ellenére is elkaptunk még kb két órát Karányiból, ami alatt megtalált az első "ne haragudj, segíthetek neked esetleg valamiben", melyet a nap (éjszaka) során további 3-4 követett még, időnként "ne haragudj, nem tudsz szerezni spurit" csavarral.

Karányi közben kiderült, hogy a jó előre beharangozott fagyponti heineken nem is üzemel (pultos srác kvót ánkvót: az is fasz volt aki ezt kitalálta hogy így működni fog), viszont ittunk 1.2˚ fokosat.

(itt most elszállt a blog motor, kapja be, szóval írhatom újra...)

Ezen kívül megállapítottam, hogy ez a fesztivál tulajdonképpen semmiben sem különbözik a többitől, már ami az igényességet illeti, szóval az eltérés simán csak abból adódik, hogy egyszerűen nem jönnek ide az emós gimisek meg a harcedzett rockerek. Amúgy nem drágább, nem kevésbé poros, semmi.

Tehát harcedzett csóró punkok figyelem, jövőre sziget hetijegy helyett irány a sound! Olcsóbb és legalább egyedi leszel!

Karányi után irány a zwack manufaktúra, ahol rábeszéltem magamat néhány nemes pálinkára, majd pedig ellátogattunk a partifotó pontra, ahol rögtön egy igen érdekes felfedezést tettem:

gyk.: a pólót figyeld!

Valamint persze rögtön megörökítettek minket is:

A képen állítólag úgy nézek ki, mint aki "épp a westendből jött" c. Viti.

A Booka Shade-ig hátralévő időben belefutottunk rengeteg ismerősbe, köztük a múlt heti esküvői párba. Hűséges olvasóim most felkiálthatnak: "Komcsy, hiszen itt az alkalom, hogy bepótold a pertut a vőlegénnyel!" Nos, így is történt, nem voltam rest, tovább erősítettük a magyar pálinka ipar hazai eladási számait.

A várt főattrakcióig volt még egy b52s, ami (sajnos) nem a szokásos lángoló italok legurítását jelentette, hanem másfél óra várakozást a love shack-re, ami amúgy nem rossz.

Aztán pedig jött maga Booka! Nagyon rendben volt, hát még az utána érkezett David Guetta, bár mi már eléggé elfáradtunk (a többesszámot itt ugye abban az értelemben használom, amit egyedül a párkapcsolatban élő férfiak ismernek ;) ), így viszlátot intettünk a fesztiválnak, ami független hírforrások szerint ezútán már rögtön nem is volt olyan érdekes.

A vasárnapot a terv szerinti csillel töltöttük el - "bocs, profik vagyunk!" - és még visszafelé egy újabb dugó is belefért. Hát ennyi!