Útinapló IV - se veled se nélküled BA

2009.01.12. 18:20 | kutyacica | 2 komment

Címkék: 1127 utinaplo

A szokás kedvéért és a jövő nemzedékeinek (illetve h öreg fejjel tudjak a szépre emlékezni v mi) rövid ismeretterjesztés az ideútról.

Ezúttal hajnalos hajnalban (ez se magyarul van) kellett kelni, ahogy említettem Viti vitt ki minket (megint thx). Az elválás felett érzett szomorúságon túl poénul indult az út, mivel rögtön a secu gate-nél találkoztam 2 ismerőssel: 1x is megszólított az egyik security dolgozó hölgy ("Te nem a Szabó Virág udvarlója vagy véletlenül?") és rövid egymásra meredés után kapcsoltam h de bizony ismerjük egymást, ahogy Nyuszi segített felidézni egy esküvőn találkoztunk ahol Virágon keresztül vettem részt (fun fact: a párral még azon a nyáron találkoztunk Soundon is, ami talán benne is van abban a posztban, vagy nincs? hmm.. na mind1).

Ami meg még poénabb volt, hogy egészen véletlenül ki sétál át közvetlen utánam a fémdetektoron? Hát Matt, a szomszédomban lakó magyar phd srác Atlantából: mint kiderült ugyanazon a gépen repültünk. Ennek köszönhetően a csatlakozásra és a beszállásokra várás kellemes hangulatban és gyorsan telt el, szóval minden rendben is lett volna, kivéve h valaminek közbe kellett jönnie, ami ezútall konkrétan abban a formában valósult meg, hogy Londonban a security persze h random kiválasztott extra motozásra, ami szerencsére legalább nem cavity searchként materializálódott, hanem csak annyiban h elhurcolták a laptopomat extra felülvizsgálatra.

Egyébként egész hangulatos volt, a szeku fazonnal jót beszélgettem, megerősítette többek között h hazafele jövet a lefagyós nem leszállni tudós történetet TÉNYLEG az okozta, h az éjszakai krú egész egyszerűen elfelejtette jégteleníteni a pályát egész éjjel. Erre mondja a magyar h ilyen is csak nálunk fordulhat elő...

Mellesleg note to self: a "Mikor használta a gépet utoljára?" és "Volt-e valaha szervízben?" jellegű kérdésekre nem őszintén hanem gyorsan kell válaszolni, úgy néz ki nem értékelik ha elgondolkodok rajta majd elkezdek mesélni arról h technikailag rég volt szervízelve, de magam szereltem bele alkatrészeket az elmúlt időben... (fú ez így elolvasva basszus tényleg benne lehetne a mit nem mondjunk az airport security-nek top10ben.)

Ja, innnentől aztán még további szopások jöttek, úgy mint
- Atlantában leszálva majdnem egy órát álltunk a pályán mert az előttünk lévő Delta gép meghibásodott és nem bírt kiállni a parkoló helyéről (h hívják az a valamit ahova beáll a gép és kiszállsz abba a cső izébe ami olyan mint a csuklós busz közepe?)
- A customst kb egy-másfél óra alatt cleareltük, köszönhetően a sorban elénk került orosz családnak akik úgy néztek ki mint akik egy Sopranos cameóra utaztak ki nagyjából. (Best megjegyzés: na ilyen bőrkabátot is csak úgy lehet kapni h valakiről leveszed egy moszkvai sikátorban..)

Azért annyi jó volt a dologban, h már megint 2en ültünk a három helyen mert nem volt középső utas, szóval a hosszú út relatíve jól telt el. Megérkezve még egy sort szerencsétlenkedtem mire sikerült metró jegyet szerválni, a sorozatos szívás eredménye képpen Matt meg is mondta h olyan vagyok mint Pierre Richard, hát nem tudom, nem vagyok szőke for 1.

Aztán a metró állomáson felszedett minket Henk, Gundella éppen látogatóban lévő barátja - persze csak miután egy óra telefonálás árán sikerült elérnem h valóban visszakapcsolják a mobile service-emet a T-Mobile-nál, amit elvileg automatikusan kellett volna megcsinálniuk. Nincs is jobb annál mint amikor egy hónapra kikapcsoltatod a szervízt h addig is spórolj a lebeszélhetődből, majd visszakapcsoláskor közlik a diszpécser h nem lesz jó, mert díjhátralékom van. WTF?? Ilyen is csak nálunk történik 2...

Anyway, megjöttünk és rögtön szocializálódtam egy jót mert mint kiderült, Gundella vacsorára hívott minket az nap estére. Szóval viszonylag hirtelen volt az átmenet a mindennapokba, főként h másnap reggel már órám is volt. A megérkezés estéről még említeném, h kaptam karácsonyra Brandontól egy signature Ithacás pólót (represent) plusz Brandon karácsonyi ajándéka nem más mint egy PS3, szóval végre tudunk Blu-Rayt nézni (miután a törjük meg okosba dologból epic fail lett, I suck).

Folytatása következik, megyek órára.

A bejegyzés trackback címe:

https://yellowjacket.blog.hu/api/trackback/id/tr52873302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

edward_sch · http://www.himmel.hu 2009.01.14. 10:28:02

óvatosan a konzolokkal, én éppen egész nap lógok a minap vásárolt teljesköríves dobozunkon.

a reptérről ez jut eszembe: b3ta.com/board/9075033

kutyacica 2009.01.14. 14:41:57

a ps3-al az a szerencse, h nálunk nincs nagy tévé de a Béknél van egy mega flatscreen, ezért oda van beszerelve a dolog, így nem jön szembe szerencsére. Bár Brandonék feltett szándéka h összebuherálják a projektorunkk, hát nem tudom ez mennyire tenne jót a jegyeimnek...

a linkről annyit h sajátos a véleményed. és ha már szóbajött a téma, akkor csak belinkelem ezt mindenki okulására (fb-ról van, szóval inkább pésztelem, bocs a hosszért):

Yoram Adar The Israeli Ambassador’s speech at the UN 12/30/2008

Within a few hours, media outlets in your countries shall present horrific photos of blood, fire, and rubble from the Gaza Strip. The Palestinians will be screaming, in front of the cameras, about the massacre undertaken by the State of Israel. Initially, you may show understanding for our operations in the Strip, yet once the photos of wounded civilians reach you, you shall press us, as is your custom, to stop defending ourselves.

The first signs of this phenomenon can already be seen. Calls to "end the violence" from across the world are being heard loud and clear - yet they are only being heard now, after years of violence, and after Israel finally decided to respond. The European Union already rushed to declare that it condemns Israel's "disproportional use of force." Several news networks have brought together panels whose members are scrutinizing the law books at this very moment in order to ascertain whether the Jewish State violated some
international law.

I do not intend to deal with the question of where were these condemners and critics for the past seven years, when Hamas' murderers set the timers of their rockets to coincidence with the end of the school day in Israel, because of a "declared aim" to kill as many children as possible.

The question we should be discussing at this time is as follows: Why do the countries of the world and global media outlets obsessively engage in strict criticism that is only directed at Israel? After all, there is not even one country out there that is required to adhere to the moral criteria which the
world demands of us - of us of all people, the ones who, as opposed to the rest of the world, face threats of extermination.

Our Arab neighbors are well familiar with this double standard vulnerability. On their part, they are not bound by any kind of moral code.

And so, they learned to exploit the international strictness
towards Israel.

A long time ago, they already understood that they cannot face the State of Israel on the battlefield. Indeed, when it comes to photographs and videos, they boast uniforms and weapons, yet once the fighting gets underway, they are quick to take off their uniforms and assimilate among women and children used as human shields. They also make sure to place their arms depots in hospital basements and to fire rockets at population centers out of schoolyards.

Their great hope is to elicit an Israeli response that would un-intentionally hurt a few children. Once that happens, they will wave their bodies before the cameras and cry out to the world for help.

This was the case in Lebanon, and this may happen tomorrow in the Gaza Strip.

Easing Europe's conscience the states demanding that Israel adhere to certain moral standards do not even dream of asking the same of her enemies.

After all, we are dealing with theocracies and dictatorships,
where homosexuals are publicly hanged, where women are regularly stoned for undermining their "family's honor," and where children suspected of theft have their arms severed.

What do these states have to do with the value of human life?

We should therefore ask representatives of global opinion: Be honest with yourselves - Do the lives of humans being butchered daily in Iraq,Afghanistan and Darfur arouse you into similar action?

Reality indicates this is not the case. My answer to the question regarding the obsessive preoccupation with the actions of the Jews is purely sociological.

Many of you, the shapers of public opinion, and mostly the
Europeans amongst you, are interested in easing your conscience:
If they can only show that the Israelis-Jews are not so moral or innocent, perhaps they deserve everything you did to them before they were able to establish their state?
After all, here they are, occupying and butchering the poor
Palestinians; they are certainly no better than us!

To that end, you are willing to help out the lowliest terrorists.
Therefore, you bought into their slanderous Mohammed al-Dura tale, and therefore you will rush to buy into various blood libels in the coming days.

Those who launch missiles and mortar shells into kindergartens know that they will always enjoy a protective umbrella from you.
They draw their self-confidence from the intolerable ease with which they enlist your public opinion in their favor.

Therefore, you would do well to think twice before you move to stop the punishment they lawfully deserve. After all, you are the only lifesaver that can spare this radical terror group the measure of justice hovering above it.

süti beállítások módosítása